Az épületfelújítás rezsicsökkentő hatása

Óriási rezsicsökkentést hozhat az épületfelújításAkár az éves energiafogyasztás 90 százaléka is megtakarítható lenne a magyarországi lakásoknál korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezettel az FHB Bank és az ELTINGA

 közös kutatása szerint. A magyarországi lakóépületek többsége energetikai szempontból elavultnak mondható, 60 százalékuk 1980 előtt épült és csak mindössze 15 százalékuk készült az elmúlt 10 évben. A családi házak jellemzően alacsony energiahatékonyságúak, primerenergia-igényük 400-500 kWh/m2/év körül alakul– derül ki az Energiaklubos eredményekre épülő FHB Bank és az ELTINGA közös felméréséből.

 

Jelentősen megváltozott ugyanakkor a panel épületek helyzete, és az is előfordulhat, hogy a házgyári elemes épületek fogyasztása alacsonyabb mint a családi házaké vagy a téglaépítésű társasházaké. Ez egyrészt az épületek méretéből és külső fal, belső fal arányából következik, másrészt pedig abból a tényből, hogy a panel épületállomány nagy részét az elmúlt évtizedben szigetelték.

 

A korábbi, sok esetben elavult energetikai technológiával épült hazai lakóépület-állomány megújulása nagyon lassan halad, és elsősorban a költségek határozzák meg, hogy milyen jellegű beruházásokat hajtanak végre. Így míg a fűtési rendszer korszerűsítése ritka esemény, az ablakcserék, a hőszigetelés az állomány nem elhanyagolható részén már lezajlott. Fontos figyelembe venni azt is, hogy bár a korszerűsítés nagymértékben csökkenti a rezsiköltséget és növeli az ingatlan értékét is, jelentős terhet ró a tulajdonosokra.

 

A szigetelés és az energetikai korszerűsítés hatásaira jó példa a Faluház, Magyarország legnagyobb lakóháza. A 884 lakásos épületben 2004-2005 során egy kisebb, míg 2009-ben egy átfogó energiahatékonysági felújítás történt. Utóbbi során külső hőszigetelésre, nyílászárók cseréjére, egyedi mérést lehetővé tevő fűtéskorszerűsítésre és napkollektorok felszerelésére is sor került. A beruházásnak köszönhetően a háztartások számára a legnagyobb terhet jelentő éves távhő-költség a 2004-es átlag nettó 220 ezer forintról 2011-re nettó 150 ezer forintra csökkent. A fejlesztés hatására nőtt a Faluházban található lakások értéke is. Egy átlagos méretű (50 m2 körüli alapterületű) lakás esetében a felújítás mintegy egymillió forinttal növelte az értéket.

 

„Az elmúlt években egyértelmű elmozdulás volt tapasztalható a hazai piacon a vastagabb szigetelések felé. Míg az ezredfordulón 5 cm volt a szigetelések átlagos vastagsága, addig napjainkra ez az érték 10 cm-re nőtt. A magyar fogyasztók kezdik felismerni, hogy a vastagabb szigetelés jelentette többletköltség lényegesen kisebb, mint amennyi plusz megtakarítást hozhat egy ilyen megoldás” - mondta el Ács Balázs, a Masterplast Nyrt. alelnöke.

 

Forrás: www.vg.hu