ÁFA-mentes tetőnapelem rendszer?

ÁFA-mentes tetőnapelem rendszer?Felhívás tetőnapelem rendszer tulajdonosokhoz! Magyarországon e felhívás írójával egyetemben egyre többen gondolkodnak tetőnapelemes rendszerbe

 történő beruházáson. A 27 %-os ÁFA kulcs miatt azonban egy ilyen átlagos beruházás esetén a nettónál 400-500 ezer forinttal is magasabb bruttó ár szerepel a számlán. Ez a tétel már nagyon komoly mértékben rontja a megtérülést, és így sokakat elriaszt egy környezettudatos és nemzetgazdaságilag is támogatandó lépés megtételétől.

 

A magyar internetes szaksajtót is bejárta ugyanakkor nyáron az a beszámoló, miszerint az Európai Bíróság egy osztrák jogeset kapcsán a következőket mondta ki. Az uniós ÁFA irányelv „gazdasági tevékenység fogalma alá tartozik a magánlakás céljára szolgáló ház tetején vagy mellette található olyan fotovoltaikus berendezés üzemeltetése, amelyet úgy alakítottak ki, hogy a termelt elektromos áram mennyisége egyrészt mindig kevesebb, mint az üzemeltető által magáncélra felhasznált összes elektromos áram mennyisége, másrészt pedig azt a hálózatba tartós bevétel ellenében táplálják be.” Nos, a hír igaz volt, azonban az Európai Bíróság 2013 júniusában, a C-219/12. számú ügyben hozott ítélete (Fuchs ítélet) semmilyen további visszhangra nem talált Magyarországon. Ez annál is érdekesebb, mivel a Fuchs ítéletet követően az alapügyben az osztrák Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság már nyáron ítéletet is hozott. Ebben az ítéletben pedig a Fuchs ítélet által értelmezett uniós jogi alapokon az osztrák bíróság a következőket mondta ki: Mivel Fuchs úr magánszemélyként, adójogi szempontból azonban gazdasági tevékenység keretében végzi a tetőnapelemes rendszerrel az áramtermelést, az illetékes osztrák adóhatóság köteles számára a hálózatra tápláló tetőnapelemes rendszer létesítésével kapcsolatos teljes beruházási (szerelés és anyagköltség) ÁFA-át visszatéríteni. Tekintettel arra, hogy a magyar általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. (Áfa tv.) is az uniós ÁFA irányelvekkel harmonizált jogszabály, az Európai Bíróság jogértelmezése a magyar adóhatóságot (NAV) és a bíróságokat is köti. Felmerül tehát a kérdés, hogy amennyiben Ausztriában vissza tudja igényelni a magánszemély beruházó a teljes beruházási ÁFÁt-t egy hálózatba tápláló napelem rendszer esetén, akkor Magyarországon is alkalmazandó uniós szabályok alapján megtehető-e ugyanez?

 

Magyar szabályozási helyzet

 

A tetőnapelemes rendszerek beruházási ÁFA szabályainak a jelenlegi hazai értelmezése meglehetősen kusza képet mutat. A NAV egy-egy egymásnak is ellentmondó nyilvános állásfoglalásban is foglalkozott a kérdéssel, és egy harmadik állásfoglalása is megküldésre került 2013 októberében e sorok írójának állásfoglalás kérésére reagálva. Ugyanakkor a NAV legutóbbi állásfoglalásában elutasította – a beadványozó határozott kérelme ellenére – a Fuchs ítélet értelmezését és alkalmazását. Érdekes megállapításokat tett viszont az ÁFA visszaigénylés lehetősége kapcsán. A NAV szerint amennyiben egy magánszemély beruházó az ÁFA tv. tekintetében adóalanynak minősül, akkor jogosult ugyan a beruházással kapcsolatosan előzetesen felszámolt adó levonására, azonban csak olyan mértékben, amilyen mértékben a napelemes rendszert gazdasági tevékenységhez használja. Azaz az adólevonási (visszatérítési) jogot a NAV sem vitatja, azonban az ún. arányosítás alkalmazását számon kéri. Ez azonban praktikusan egyet jelent azzal, hogy 0 forint körüli összeget tud az adóalany visszaigényelni.

 

Összességében megállapítható, hogy a hatályos adójogszabályok jelenlegi adóhatósági értelmezése alapján a teljes beruházási ÁFÁ-t a magánszemély beruházók nem tudják visszaigényelni. Amennyiben azonban a jogalkalmazás végre figyelembe venné a Fuchs ítélet lényegi megállapításait, akkor Magyarországon is nagy valószínűséggel lehetőség lenne beruházási „ÁFA mentes” napelemes rendszerek telepítésére. Az uniós jognak megfelelő – és jelen esetben a fenntartható energia-termelést is segítő –jogértelmezést azonban Magyarországon sem adják ingyen.  Amennyibe az állami adóhatóság – a saját szempontjából érthető módon – nem támogat egy olyan jogértelmezést, amely teljes ÁFA visszaigénylésére jogosultságot keletkeztet egy magánszemély beruházó számára, akkor a jog eszközeit lehet és kell igénybe venni. A jogi eszköz pedig jelen esetben egy próbaper indítása lehet.

 

A magyar napelemes vállalkozói közösség (egy részének) hozzáállása

 

Pontosan egy próbaper indítására vonatkozó együttműködési lehetőség kapcsán kereste meg e sorok írója előbb novemberben az egyik magyar napelemes szövetséget, majd pedig decemberben négy fővárosi és főváros környéki napelemes vállalkozás ügyvezetőjét. A napelemes szövetség húzta az időt, aztán végül „szabályozási kockázatokra” és „várjuk meg az európai gyakorlatot” hivatkozással elállt a próbaper támogatásától. Még érdekesebbek voltak a napelemes vállalkozások vezetőinek későbbi érvei, hogy miért nem támogatják a kezdeményezést. Általánosságban mindegyikük a következőt mondta: „jó-jó, szép lenne, ha meg lehetne nyerni egy ilyen pert, és drukkolok is. Köszönöm szépen mégis inkább kimaradnék ebből, csinálják mások az ügyet.” (Pedig nem lett volna másról szó, csak hogy közösen találjuk meg egy olyan korábbi ügyfelüket, aki hajlandó egy ÁFA visszaigénylést kezdeményezni.) Ilyen hozzáállással elég nehéz dolga lesz a magyar napelemes iparágnak. A hagyományos energetikai technológiákkal szembeni kétségtelen szabályozási versenyhátrányukat így soha nem fogják tudni ledolgozni.

 

Felhívás tetőnapelem rendszer tulajdonosokhoz!

 

A helyzet azonban még nincs elveszve, mert a próbaper megindításának lehetősége még továbbra is fennáll. Figyelembe kell venni azonban, hogy a próbaper előkészítéséhez szükséges jogi lépéseket még 2013. december 31-e előtt meg kell tenni. Ezeket a lépéseket viszont csak egy olyan magánszemély tudja megtenni, aki az idei évben telepített egy hálózatra kapcsolt tetőnapelemes rendszert. Egy jövő évben induló próbaperrel azonban neki a fentiek szerint jó esélye mutatkozik arra, hogy az idei beruházáshoz kapcsolódó ÁFA-t 2014-ben visszakapja.

 

Fontos azonban tudni, hogy az általános adójogi szabályok szerint, aki az idei évben nem teszi meg az előkészítő lépéseket, az 2014. január 1. után már véglegesen elesik a visszaigénylés lehetőségétől.  Továbbá, ha az idei évben nem sikerül megtenni a próbaper szükséges előkészítő lépéseit senkinek, akkor a peres gyakorlat szerint – jogalkalmazói úton – 2015 vége előtt nem lesz arra vonatkozóan Magyarországon egyértelmű válasz, hogy jogosult-e egy magánszemély beruházó a teljes beruházási ÁFÁ visszaigénylésére egy hálózatba tápláló napelem rendszer esetén.

 

Aki tehát tetőnapelemes rendszer tulajdonosként hajlandó jogi úton az idei beruházásához kapcsolódó ÁFA visszaigénylést megkísérelni, az 2013. december 29-ig kaphat tájékoztatást a december 31-ig megteendő lépésről az alábbi elérhetőségek egyikén: 06209835192, lovasandras@vipmail.hu.

 

Természetesen a jelen cikkben leírtak nem terjednek, nem terjedhetnek ki a teljes szabályozási környezet, és az összes kockázat bemutatására, így az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény értelmében nem minősülnek jogi vagy adótanácsadásnak.

 

Budapest, 2013.12.20.

Dr. Lovas András (LL.M.)

ügyvéd, egyetemi oktató

 

Forrás: www.mnsz.hu